Programozás C# nyelven

C# programozási nyelv legfontosabb parancsai egy helyen, egyedi összehasonlítás, minden egyes utasítás operátor példaprogramal bemutatva. Ezek a példaprogramok operátorai-utasításai klikkelhetők, így egyszerűen további információ áll rendelkezésünkre.

C# programozási nyelv:

Lexikális elemek

Típusok és változók

Program szerkezete

Operátorok

Utasítások

Lexikális elemek

Lexikális elemek a kódban talalhátó szám, szöveg konstansok és megjegyzések.

Típusok és változók

Típusok és változók szorosan összefüggnek mivelhogy a változók a programunk legfontosabb elemei amelyekben tároljuk az adatokat, számításaink részeredményeit. Típusok pedig a változókban tárolható adatot adják meg.

Egyszerű adattípusok - Egyszerű adattípusok amik lehetnek számok, karakterek vagy logikai típusok. Egy értek tárolására alkalmasak.
- Logikai Logikai típus: bool
- Számok - Számok tárolására szolgáló típusok.
  - Egész - Egész számok tárolására szolgáló típusok.
    - Előjel nélküli - Előjel nélküli egész számok tárolására szolgáló típusok.
      8bites előjel nélkuli egész: byte, UInt8 16bites előjel nélkuli egész: ushort, UInt16 32bites előjel nélkuli egész: uint, UInt32 64bites előjel nélkuli egész: ulong, UInt64
    - Előjeles - Előjeles egész számok tárolására szolgáló típusok.
      8bites egész: sbyte, Int8 16bites egész: short, Int16 32bites egész: int, Int32 64bites egész: long, Int64
  - Lebegőpontos 32bites lebegőpontos: float 64bites lebegőpontos: double
Típuskonverzió - Típuskonverzió segítségével megváltoztathatjuk mar letező típusok típusát. Lehet explicit vagy automatikus konverzió.
- Explicit - Explicit konverzió segítségével megadhatjuk hogy pontosan milyen típussal szeretnénk dolgozni. Ennek köszönhetően átírhatjuk az automatikus konverziót is.
  8bites egészre 8bites előjel nélkuli egészre 16bites egészre 16bites előjel nélkuli egészre 32bites egészre 32bites előjel nélkuli egészre 64bites egészre 64bites előjel nélkuli egészre 32bites lebegőpontosra 64bites lebegőpontosra Logikai típusra
Valtozók - Változó adatok tárolására szolgál. Különböző helyeken deklarálható és különböző helyeken használható. Élettartalma szerint is megkülönboztethető: vannak lokális globális vagy statikus változók. Többek között Lehet használni struktúrában vagy funkcióban.
Változó deklarácio Változó használat
- Automatikus változó - Automatikus változó szinte akárhol deklarálható, érvényessége az adott pozíciótól általában az aktuális blokk végéig van.
  Automatikus változó deklaraciója

Program szerkezete

Operátorok

Operátorok valamilyen műveletet végeznek el az operandusok közöt, ez a művelet lehet matematikai, logikai vagy bitenkénti.

Zárójel: ( )

Aritmetikai - Matematikai műveletek elvégzésére szolgálnak. A következő alap műveletek találhatók az aritmetikai operátorok között:
Összeadás: + Kivonás: - Szorzás: * Osztás: / Egész osztás: / Maradékképzés: % Negatív előjel: -
Logikai - Három-négy logikai művelet áll rendelkezésünkre, hogy pontosan menyi az függ a konkrét programozási nyelvtől amit használlunk. Ezek a múveletek segítségével bármely logikai feladatot/feltételt meg tudunk oldani. Ilyen logikai feltételek például a érték hasonlítások összekapcsolása bizonyos szabály szerint, érték tesztelések. A logikai műveleteket elsősorban feltételes utasítások végrehajtásánál használjuk.
Logikai és: && Logikai vagy: || Logikai negáció: !
Bitműveleti - Több bitművelet áll rendelkezésünkre, a bitműveletek segitségével egész számok bitjeit állíthatjuk be vagy épp lekérdezhetjük.
Biteltoló balra: << Biteltoló jobbra: >> Bitenkénti ÉS: & Bitenkénti VAGY: | Bitenkénti 1-es komplemens: ~ Bitenkénti kizáró VAGY: ^
Összehasonlító - Összehasonlító operátorok fő felhasználási területe a feltételes utasítások irányítása. Ezeknek köszönhetően dönthetjük el hogy egy elágazás milyen irányba haladjon tovább vagy például egy ciklus még mennyi iterációt végezzen el.
Kisebb mint: < Nagyobb mint: > Kisebb vagy egyenlő mint: <= Nagyobb vagy egyenlő mint: >= Egyenlő: == Nem egyenlő: !=
Értékadó Értékadás: =

Utasítások

Utasítások a program megírásának fő elemei. Általában érvényes egy sor utasítás egy sor programnak felel meg. Utasítások fő csoportja: ciklusok, programelágazások és vezérlésátadások.

Kifejezés utasítás: ; Összetett utasítás - Blokk: { }

C#

 i = x * 5;
 while (i>0)
   if (i==10)
     break;
   else 
   {
     i--;
   }

Példaprogramok - C#

C#

x = 0x1234;       // x = 4660
y = 4 * 0xff;     // y = 1020
if (x>0xabc)
  y = (float)x / 0xa;    // y = 466

C#

xmin = -128; ymax = 127;
sbyte x= -5;           // x = -5
sbyte y = -(15 % 4);   // y = -3
y = (sbyte)(x * y);    // z = 15

C#

További példaprogram részletek:

if (i==10)
     break;
   else 
   {
     i--;
   }

if (y < 100)  
  x++;

while ( y >= 0 )  
      --y;

(float)50 / i

y =(double)(x * y)

int x= -12345;

Programozási nyelvek